Kérdéseid vannak a szakdolgozattal kapcsolatban? Olvasd el ezt:

Mi a szakdolgozat és miért kell azt megírni?

A szakdolgozat eredetileg a tudományos pályára felkészítő egyetemi oktatásában résztvevő leendő tudósok írásbeli munkája volt. Ezzel az írással adtak számot arról, hogy képesek önálló kutatás végzésére. A szakdolgozat volt az egyetemi tanulmányaiknak a bejezése és persze egyben az önálló kutatói pályájuknak a kezdete. A helyzet jó ideje megváltozott, hiszen a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók, az ott diplomát szerzők csak kis része akar tudományos pályára lépni. Ma már a szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató tanúsítja, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Tanulmányaira alapozva a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá - különösen a választott szakterületeken - önálló munka végzésére. A szakdolgozat eredendően egy új, érdekes, releváns tudományos probléma megoldása tudományos eszközökkel. Ma is ezt várják a dolgozat írójától, akkor is ha a tudományosság csak látszatként van jelen a szakdolgozatok többségében, mégis úgy tesznek/teszünk mintha…A szakdolgozatod témáját, jó esetben te magad esetleg konzulensed segítségével választod meg de sokszor fordul elő, hogy kapod azt. Ha megvan a téma. Kezdődhet a munka.

Néhány tanács a diplomamunka / szakdolgozat megírásához

A szakdolgozatírásnak is van módszere, amit ha ismersz, akár heteket nyerhetsz a dolgozatírás idején

  •  Első lépés: Első lépés: szükséged van egy, a témádon belül megfogalmazott, kérdésként felvetett problémára (amíg ez nincs szakdolgozat, sincs). A probléma tehát egy nem magától értetődő, az adott tudományterület szempontjából releváns, újszerű és valamilyen módszertannal eldönthető kérdés legyen. Erre a kérdésre válaszolunk a dolgozatban és ez lesz a hipotézis (felvetés, feltételezés). A válaszban új, lényeges információkat közlünk, mindezt természetesen ellenőrizhető módon. A hipotézis a dolgozat végén beigazolódhat vagy kiderülhet róla, hogy téves. Mindkét eredmény jónak számít. A szakdolgozat/diplomamunka nagy része a hipotézis ellenőrzéséről szól. Amennyiben sikerül érdekes problémát találnod, könnyű lesz hipotézist alkotni és anyagot gyűjtened hozzá. Ha nincs probléma, nincs hipotézis (hipotézis csak akkor van, ha van probléma, azaz kérdés, amire a hipotézis választ ad), nincs miről írni, az egész nem más mint ollózás, nehezen írod meg és az olvasó is unni fogja.
  • Második lépés: össze kell gyűjteni, amit a kérdésről mások eddig írtak. Érdemes olyan problémát és hipotézist választani, amiről már többen írtak, amit már többen kutattak de még sem csépelték el.
  • Harmadik lépés (fontos, elvárják) a saját kutatás. Az önálló kutatást kérdőív, interjú, vagy bármilyen más mérés alkalmazásával kell elvégezned. A kutatásod eredménye a szakdolgozatban új eredményeket hozhat, vagy igazolja a meglévőket.
  • Az utolsó lépés: a saját eredményeid összevetése másokéval, a már létező elmélettel, majd megválaszolni a felvetésre.

 

Tehát még egyszer a dolgozat részei, felépítése: 

  1. kérdés, probléma felvetés (hipotézis),
  2. elméleti alapok felkutatása (szakirodalom gyűjtés), bemutatása,
  3. saját kutatás, kutatásmódszertan, a kutatási eredmények bemutatása, összegzése,
  4. következtetések, hipotézisvizsgálat,
  5. összefoglalás,
  6. egyebek: tartalomjegyzék, lábjegyzetek, irodalomjegyzék, mellékletek.

 

Hogyan kezdj hozzá?

A téma

A jó szakdolgozati téma egyik legfontosabb ismertetőjele, hogy van hozzá irodalom! Fontos a témaválasztásnál az is, hogy lehetőleg ne legyen szükséged olyan különleges adatokra, melyeket nincs lehetőséged megszerezni. A nagyon "új" témáról valószínűleg csak idegen nyelven találsz irodalmat és ugyanez jellemző a kevésbé közkedvelt témákra. A szakdolgozat témáját célszerű egy probléma köré felépíteni, így a dolgozat készítésekor elsődleges céllá a probléma megoldása válik. Sokan nem ismerik a különbséget a szakdolgozati téma és a cím között. A téma csak egy általános megközelítés, amit a címmel neked kell konkretizálnod.

Fontos!!

  • A téma feleljen meg a jelölt érdeklődési körének (kapcsolódjék addigi vizsgáihoz, olvasmányaihoz, politikai, kulturális vagy vallási nézeteihez);
  • A felhasználandó források legyenek hozzáférhetők
  • A felhasználandó források legyenek kezelhetők, vagyis feleljenek meg a dolgozat író kulturális szintjének;
  • A kutatási módszer feleljen meg a dolgozat író felkészültségének. 

 

A hipotézis

Ez egy előzetes feltevés, amely a kutatásaid középpontja, és a dolgozat megírása során azért vizsgálódsz, hogy kiderüljön, a hipotézised igaz, vagy nem igaz. A hipotézis nem kérdés! A hipotézis egy állítás. Hipotéziseket mindenképpen előzetes kutatás alapján érdemes felállítanod!

 

A vázlat

Ez az első, amit a konzulensed kérni fog tőled, ha jól megírod – és azt nem egyszerű - fél siker. A jó vázlat alapján már könnyen megírod az egész dolgozatot, ha mégis döcögősen megy a munka, tudhatod, hogy rossz a vázlatod.
A jó vázlat három részből áll és nem több mint 3-5 oldal:

  • A vázlat bevezetése, vagyis a dolgozat célja, és a témaválasztás személyes indíttatása, hipotézisek, kutatási módszerek rövid összegzése (ez lesz majd szakdolgozatod bevezetője is csak bővebben).
  • Várható tartalomjegyzék, ugyanolyan rendszerben, ahogy azt a dolgozatban fel fogod tüntetni, tehát 1, 1.1, 1.1.1 rendszerben. Öt számozott címfokozattól többet (ha csak nagyon nem muszáj) ne alkalmazzunk. Amennyiben mégis, a tartalomban csak eddig tüntessük fel a címeket.
  • Várható irodalomjegyzék (az összes forrás, amiből majd dolgozol pl. könyvek, folyóiratok, internetes forrásokat, adatbázisok)

 

A kutatás

Lehet primer és szekunder.
A primer kutatás: kérdőíveket, mély-interjút, illetve szakemberek, megkérdezését jelenti.

A primer kutatás: kérdőíveket, mély-interjút, illetve szakemberek, megkérdezését jelenti.
A szekunder kutatás: mások által összegyűjtött adatok kutatása, összegyűjtése.

Források. A számodra elérhető legnagyobb könyvtárba illetve szakkönyvtárakba biztos, hogy többször el kell menned. A könyvtárban nézd meg az elektronikus katalógusban, hogy a szakdolgozatod témájához kötődő kulcsszavakra milyen könyveket találsz. Ezekbe nézz bele, és ha kicsit is használható, vedd ki. Ezután menj át az olvasóterembe, ahol nézd át a szakmai folyóiratokat. Azokat a cikkeket, amelyek jók lehetnek a szakdolgozatodhoz, másold ki. Ne felejtsd el feltüntetni a forrásokat (ha nincsen az újság fejlécében vagy láblécében).
Vannak speciális könyvtárak is, érdemes utánanézned. Ha beszélsz idegen nyelvet, akkor érdemes a Szabó Ervin könyvtárban belenézni az EBSCO és más adatbázisokba. A világ vezető szakmai lapjait ingyen elérheted innen, aztán cd-re írhatod, kinyomtathatod, de e-mailben is elküldheted magadnak. Otthon még keress rá az interneten szakdolgozati témáddal kapcsolatos alapvető kulcsszavakra, és nézd végig a találatokat. Nyomtasd ki ezeket, de ügyelj arra, hogy a link ott legyen, mert különben plusz munkát szerzel magadnak azzal, ha utólag kell visszakeresned. Ügyelj arra, hogy megbízható forrásokat használj.

 

A hivatkozások

A dolgozatok készítésekor a hallgatók a szövegben gyakran felejtik el a hivatkozások használatát. Általában a teljes szöveg végére tesznek egy irodalomjegyzéket. Ezt a házi dolgozatoknál talán még el fogadják de más a helyzet a diplomamunkánál. A felhasznált irodalomban csak az szerepelhet, amire a szövegben már hivatkoztál valamilyen módon. Más nem!

A háttérolvasmányként használt irodalmat is feltüntetheted egyéb irodalom vagy háttérirodalom címszó alatt.

 

A konzulens

Elvileg azért van, hogy segítsen de az a tapasztalat, hogy ez nem minden esetben sikerül. A jó konzulens segít, válaszol a kérdésekre, a leveleidre, eléred telefonon. Saját véleményét elmondja, de az elképzeléseit nem erőlteti rád. Ért a választott témához és az elvárásai teljesíthetők. A felsoroltak sajnos nem egyértelműek. Amennyiben a te konzulensed nem ilyen, válassz másikat.

Ha jó a konzulensed, találtál egy jó problémát, adott a hipotézis, tudod, hogy milyen módszerrel vizsgálódsz, akkor nagy gond már nem lehet a dolgozatoddal.

 

Amire érdemes figyelned

Ne engedj a plágium csábításának!!! Hangsúlyozd az önálló munkádat, a saját véleményed. Alaposan elemezd a kutatásod. Legyen a dolgozatban koncepció, logika, célkitűzés, legyen eleje és legyen vége. Figyelj a stílusra, nyelvezetre, szakszerűségre, hiszen a dolgozatodat hozzáértők fogják olvasni. A dolgozat struktúrája legyen követhető, áttekinthető és jól megszerkesztett. Végezz színvonalas szakmai munkát, ne legyenek tárgyi tévedéseid, felelj meg azoknak a követelménynek, amit egy végzős hallgatótól joggal várnak el.


Egyebek

Gondold át, járj utána, nézz körül, hogy hol, mit és hogyan vizsgálsz a diplomamunkádhoz, milyen lehetőségeid vannak a saját kutatásod elvégzéséhez. Egyszerűbb a dolgod, ha a problémát és a hipotézist már eleve úgy választod meg, hogy azon adatokkal melyeket meg tudsz szerezni, válaszolni is tudj rájuk. Fontos tudnod, hogy a probléma lehet álprobléma, a hipotézis lehet magától értetődő, az elmélet lehet a tankönyv ismétlése, a saját kutatás pedig lehet fiktív. A lényeg, hogy jól old meg a feladatot, a konzulensed lássa, hogy érted és tudod alkalmazni az elméletben tanultakat. Ha azonban nincs hipotézis és nincs kutatás, akkor felesleges a munka, a dolgozat nem fog sikerülni, a konzulensed pedig nem fogadja el. Természetesen az a jobb megoldás, ha a probléma érdekes / új a hipotézis, eredeti a kutatási módszer, kifogásolhatatlan az eredmény.

Remélem, tudtam segíteni és így könnyebb elindulnod. Ha ezt követően is maradtak kérdéseid, a válaszért This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.