Kérdéseid vannak a szakdolgozattal kapcsolatban? Olvasd el ezt:

Mi a szakdolgozat és miért kell azt megírni?

A szakdolgozat eredetileg a tudományos pályára felkészítő egyetemi oktatásában résztvevő leendő tudósok írásbeli munkája volt. Ezzel az írással adtak számot arról, hogy képesek önálló kutatás végzésére. A szakdolgozat volt az egyetemi tanulmányaiknak a bejezése és persze egyben az önálló kutatói pályájuknak a kezdete. A helyzet jó ideje megváltozott, hiszen a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók/diplomát szerzők csak kis része akar tudományos pályára lépni. Ma már a szakdolgozat, inkább a szakképzettségnek megfelelő, szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató tanúsítja, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Tanulmányaira alapozva a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá - különösen a választott szakterületeken - önálló munka végzésére. A szakdolgozat eredendően egy új, érdekes, releváns tudományos probléma megoldása tudományos eszközökkel. Ma is ezt várják a dolgozat írójától, akkor is ha a tudományosság csak látszatként van jelen a szakdolgozatok többségében, mégis úgy tesznek/teszünk mintha… A szakdolgozatod témáját, jó esetben te magad  - esetleg konzulensed segítségével - választod, és nem kapod azt. Ha megvan a téma. Kezdődhet a munka.

Néhány tanács a diplomamunka / szakdolgozat megírásához

A dolgozatírásnak is van módszere, ha ismered, akár heteket nyerhetsz a munka során.

  • Első lépés: szükséged van egy, a témádon belül megfogalmazott, problémára (amíg ez nincs, szakdolgozat, sincs). A probléma tehát egy nem magától értetődő, az adott tudományterület szempontjából releváns, újszerű és valamilyen módon kutatható dolog legyen. Erre a problémára adunk választ a dolgozatban és ehhez igazodva alkotjuk a hipotézist/hipotéziseket (felvetés, feltételezés). A problémára adott válaszokban, új, lényeges információkat közlünk, mindezt természetesen ellenőrizhető módon. A hipotézis a dolgozat végén beigazolódhat vagy kiderülhet róla, hogy téves. Mindkét eredmény jónak számít. A szakdolgozat/diplomamunka nagy része a hipotézis ellenőrzéséről szól. Amennyiben sikerül érdekes problémát találnod, könnyű lesz hipotézist alkotni és anyagot gyűjtened hozzá. Ha nincs probléma, nincs hipotézis, azaz nincs miről írni, az egész nem más mint ollózás, nehezen írod meg és az olvasó is unni fogja.
  • Második lépés: össze kell gyűjteni, amit a kérdésről mások eddig írtak. Érdemes olyan problémát és hipotézist választani, amiről már többen írtak, amit már többen kutattak de még sem csépelték el. Azt ajánlom, hogy olyan témát válassz, amihez van bőven szakirodalom.
  • Harmadik lépés: a saját kutatás. A vizsgálatot kérdőív, interjú, vagy bármilyen más mérés alkalmazásával kell elvégezned. A kutatásod eredménye a szakdolgozatban új eredményeket hozhat, vagy igazolja a meglévőket. Mindkét megoldás jó.
  • Az utolsó lépés: a gyakorlati kutatásod eredményeinek összevetése másokéval, a leírt elmélettel, majd megválaszolni a felvetésre és végül mindezt összegezni.

 

Tehát még egyszer a dolgozat részei, felépítése: 

  1. kérdés, probléma felvetés (hipotézis),
  2. elméleti alapok felkutatása (szakirodalom gyűjtés), és bemutatása,
  3. saját kutatás, kutatásmódszertan, a kutatási eredmények bemutatása, összegzése,
  4. következtetések, hipotézisvizsgálat,
  5. összefoglalás,
  6. egyebek: tartalomjegyzék, lábjegyzetek, irodalomjegyzék, mellékletek.

 

Hogyan kezdj hozzá?

A téma

A jó szakdolgozati téma egyik legfontosabb ismertetőjele, hogy van hozzá irodalom! Fontos a témaválasztásnál az is, hogy lehetőleg ne legyen szükséged olyan különleges adatokra, melyeket nincs lehetőséged megszerezni. A nagyon "új" témáról valószínűleg csak idegen nyelven találsz irodalmat és ugyanez jellemző a kevésbé közkedvelt témákra. Erre ráérsz akkor, ha doktori iskolába jársz majd. A szakdolgozat témáját célszerű egy probléma köré felépíteni, így a dolgozat készítésekor elsődleges céllá a probléma megoldása válik. Sokan nem ismerik a különbséget a szakdolgozati téma és a cím között. A téma csak egy általános megközelítés, amit a címmel neked kell konkretizálnod.

A hipotézis

Ez egy előzetes feltevés, amely mind a szekunder, mind a primer kutatásod fókusza, és a dolgozat megírása során azért vizsgálódsz, hogy kiderítsd a hipotézised igaz, vagy nem igaz. A hipotézis nem kérdés! A hipotézis egy állítás. Hipotéziseket mindenképpen előzetes kutatás alapján érdemes felállítanod!

A vázlat

Ez az első, amit a konzulensed kérni fog tőled, ha jól megírod - és azt nem egyszerű - fél siker. A jó vázlat alapján már könnyen megírod az egész dolgozatot, ha mégis döcögősen megy a munka, tudhatod, hogy rossz a vázlatod.
A jó vázlat négy részből áll és nem több mint 3-5 oldal:

  • A bevezetés, melyben vázolod a témád aktualitását, fontosságát, a dolgozat célja, a témaválasztás személyes indíttatása, a  kutatásmódszertan és a hipotézisek (ez lesz majd szakdolgozatod bevezetője is, tehát ezt már úgy írd).
  • A tartalomjegyzék, ugyanolyan rendszerben, ahogy azt a dolgozatban fel fogod tüntetni, tehát 1, 1.1, 1.1.1 rendszerben. Öt számozott címfokozattól többet ne alkalmazz.
  • Az irodalomjegyzék tervezet (az összes forrás, amiből majd dolgozol pl. könyvek, folyóiratok, internetes forrásokat, adatbázisok), ez írás közben bővülhet, szűkülhet. 
  • A kutatási terv. Mit, hol, hogyan vizsgálsz.

A kutatás

Szekunder kutatás: Mások által összegyűjtött adatok kutatása, összegyűjtése. Ez alapján írod az elméleti részt, illetve ha kifejezetten elméleti dolgozatot készítesz, akkor csak szekunder kutatást végzel.

A primer kutatás: Ez a saját vizsgálat. A dolgozatod gyakorlati része. Használtatsz kérdőíveket, interjút, alkalmazhatsz megfigyelést.

Források: A számodra elérhető legnagyobb könyvtárba illetve szakkönyvtárakba biztos, hogy többször el kell menned. A könyvtárban nézd meg az elektronikus katalógusban, hogy a szakdolgozatod témájához kötődő kulcsszavakra milyen könyveket találsz. Ezekbe nézz bele, és ha kicsit is használható, vedd ki. Ezután menj át az olvasóterembe, ahol nézd át a szakmai folyóiratokat. Azokat a cikkeket, amelyek jók lehetnek a szakdolgozatodhoz, másold ki/fényképezd le. 
Vannak speciális könyvtárak is, érdemes utánanézned. Érdemes a Szabó Ervin könyvtárban belenézni az EBSCO és más adatbázisokba. A világ vezető szakmai lapjait ingyen elérheted innen, kinyomtathatod, de e-mailben is elküldheted magadnak. Otthon még keress rá az interneten szakdolgozati témáddal kapcsolatos alapvető kulcsszavakra, és nézd végig a találatokat. Egyre több a jó minőségű, hiteles, releváns online szakirodalom. Ügyelj arra, hogy ne utólag kelljen visszakeresned, a leszedett anyagokat.

A hivatkozások

A dolgozatok készítésekor kötelező a hivatkozások használata. A szabályzatban pontosan le van írva, ennek elvárt módja. Az anyag végén szerepelnie kell irodalomjegyzéknek is, melyben csak az szerepelhet, amire a szövegben már hivatkoztál valamilyen módon. Más nem (!) de a háttérolvasmányként használt irodalmat is feltüntetheted egyéb irodalom vagy háttérirodalom címszó alatt.

A konzulens

Elvileg azért van, hogy segítsen de az a tapasztalat, hogy ez nem minden esetben sikerül. A jó konzulens segít, válaszol a kérdésekre, a leveleidre, eléred telefonon. Saját véleményét elmondja, de az elképzeléseit nem erőlteti rád. Ért a választott témához és az elvárásai teljesíthetők. A felsoroltak sajnos nem egyértelműek. Amennyiben a te konzulensed nem ilyen, válassz másikat, vagy válassz minket. Ha jó a konzulensed, találtál egy jó problémát, adott a hipotézis, tudod, hogy milyen módszerrel vizsgálódsz, akkor nagy gond már nem lehet a dolgozatoddal.

Amire érdemes figyelned

Ne engedj a plágium csábításának!!! Hangsúlyozd az önálló munkádat, a saját véleményed. Alaposan elemezd a kutatásod. Legyen a dolgozatban koncepció, logika, célkitűzés, legyen eleje és legyen vége, és közben legyen egy íve. Értse az olvasó, hogy mit szeretnél kihozni a témából. Figyelj a stílusra, a nyelvezetre, a szakszerűségre, hiszen a dolgozatodat hozzáértők fogják olvasni. A dolgozat struktúrája legyen követhető, áttekinthető és jól megszerkesztett. Végezz színvonalas szakmai munkát, ne legyenek tárgyi tévedéseid, felelj meg azoknak a követelménynek, amit egy végzős hallgatótól joggal várnak el.


Egyebek

Gondold át, járj utána, nézz körül, hogy hol, mit és hogyan vizsgálsz, milyen lehetőségeid vannak a saját kutatásod elvégzéséhez. Egyszerűbb a dolgod, ha a problémát és a hipotézist már eleve úgy választod meg, hogy azon adatokkal melyeket meg tudsz szerezni, válaszolni is tudj rájuk. Fontos tudnod, hogy a probléma lehet álprobléma, a hipotézis lehet magától értetődő, az elmélet lehet a szakirodalmak ismétlése, a saját kutatás pedig lehet fiktív. A lényeg, hogy jól old meg a feladatot, a konzulensed lássa, hogy érted és tudod alkalmazni az elméletben tanultakat. Természetesen az a jobb megoldás, ha a probléma érdekes, a kutatás valami újat ad a szakmának, de hidd el nem kell megváltani a világot, nem kell újra feltalálni a spanyol viaszt, csak azt kell bizonyítanod, hogy amit évekig tanultál, azt érted is. 

Remélem, tudtam segíteni és így könnyebb elindulnod. Ha ezt követően is maradtak kérdéseid, a válaszért This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.